Imádság (1)

„Te hallgatod meg az imádságot, hozzád fordul minden ember.” (Zsoltárok 65:2)

Márk feljegyzi, hogy Jézus „nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott” (Márk 1:35s). Jézus minden reggel befizetette a befizetnivalót, hogy nap közben le tudjon venni a számlájáról. Nagyon sokan nem tesszük ezt, és ez meg is látszik! R. A. Torrey mondta: „Túl elfoglaltak vagyunk ahhoz, hogy imádkozni tudjunk, így aztán túl elfoglaltak vagyunk ahhoz is, hogy erőnk, hatásunk legyen. Sokat tevékenykedünk, de keveset érünk el.” Egy mega-gyülekezet lelkipásztora elismerte, hogy évekig csak elméletben tudott az imádságról; sokkal többet tudott, mint amennyit valóban gyakorolt is. Egy napon Isten keresztülhúzta eltervezett menetrendjét, és azt mondta, hogy kezdje el kutatni, tanulmányozni és gyakorolni az imádságot, amíg teljesen meg nem érti. Az eredmény egész életét átformálta. Azt írja: „Húsz éve kezdtem el időt szakítani az imádságra. Az életem átalakult. A legnagyobb beteljesedést nem a csodálatos imameghallgatások listája adta, bár ez is rendkívüli volt; az igazi örömet azonban az Istennel való kapcsolatom minőségi változása adta. Amikor elkezdtem imádkozni, nem tudtam, hogy mi fog történni. Isten és köztem szinte csak futó kapcsolat volt. Nem sokszor jöttünk össze hosszabb beszélgetésre. Most azonban sokat vagyunk együtt, nem csak futtában intézzük el a beszélgetést, hanem tartalmas, lélek-vizsgáló párbeszédet folytatunk minden reggel jó hosszú ideig. Úgy érzem, sokkal jobban megismertem Istent, mióta elkezdtem imádkozni.” Luther Márton mondta: „Gyakran sokkal többet tanultam egyetlen ima közben, mint amennyit össze tudtam volna gyűjteni sok olvasásból és elmélkedésből.” Szeretnéd jobban megismerni Istent? Kezdj el imádkozni!

Forrás: Maiige.hu