Pereld peremet, és válts meg, ígéreted szerint tartsd meg életemet! (Zsolt 119,154)

Pál írja: Az egészséges beszéd példájának tekintsd, amit éntõlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben. (2Tim 1,13)

Olvasmányok: 2Tim 1,1-6(7) és Mt 15,29-39

Szeptember 7.

"Az egészséges beszéd példájának tekintsd, amit éntõlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben." (2Tim 1,13)

Az egészség fogalma már az ókorban széleskörû lehetett. Kínában i. e. 2000 évvel állami fizetéssel rendelkezõ, a lakosságot ingyen gyógyító orvosi kar mûködött. Hammurápi babilóniai király törvényei felsorolták a különbözõ orvosi beavatkozások díjtételeit, sikertelenség esetén az orvos által fizetendõ kártérítést. A késõbbi orvostörténet egyik legnagyobb alakja, Hippokratész az ókori Görögországból származott. Õ volt az, aki rendszerbe foglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati tudnivalóit. Ezek egy része - az orvostudomány fejlõdésének ellenére - ma is érvényes. A hippokratészi fogadalom erkölcsi-etikai igénye pedig a Magyar Orvosetikai Kódex által javasolt esküben is megjelenik: Tisztán és szentül megõrzöm életemet és tudományomat. Amit kezelés közben látok vagy hallok - akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben -, nem fogom kifecsegni, hanem titokként megõrzöm. A hírközlés, a beszéd egészsége Hippokratész szerint nem logopédiai, hanem erkölcsi kérdés.
A Biblia egészségfogalma hasonlóan sokrétû. Az ember és az ember teste mellett egészséges lehet a víz, de a tudomány és a beszéd is. Nemcsak a testi-lelki tünetek egészségre vagy betegségre utaló volta állapítható meg, de a beszéd is diagnosztizálható. A keresztény ember szava akkor egészséges, ha kiállja az apostoli igehirdetés, más szóval az evangélium próbáját. Az apostol nyelvén az ilyen beszéd higiénikus. Tiszta, õszinte, nem bánt, nem sért, alkalmas a tanításra, és ha kell, a feddésre is. Egészséges, de nem steril, vagyis nem terméketlen, nem hiábavaló és eredménytelen. Az evangéliumi értelemben vett higiénikus beszéd természetes környezete a Jézus Krisztusban való hit és szeretet. E kettõ jótékonyan befolyásolja, szûri és méregteleníti azt, ami elhangzik. A hit és a szeretet nem általában az egyházi tanítás szépen hangzó, mégis meddõ kifejezései, hanem a mindennapi keresztény kommunikáció katalizátorai. Jó irányba terelik és gyógyítják a nélkülük célt tévesztõ, beteg beszédet, alapot és keretet adnak az evangéliumi erkölcsiséget visszhangzó szavaknak.
Mára üzletté vált az egészség. "Fitneszguruk", testi-lelki jólétet ígérõ csodadoktorok hirdetik a világhálón az egészséges táplálkozás tizenkét pontját, az egészséges életmód "tuti tippjeit". Hippokratészról vagy a Bibliáról kevés szó esik. Az egészséges beszéd üzleti értékérõl nincs hír; csak a nyelvõrködõk kritikája kap hangot olykor. Pedig az egészséges beszéd nagy kincs: evése, öltözködése, ízlése mellett az emberre rávall a beszéde is.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.