Mielõtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet. (Zsolt 119,67)

Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem? (ApCsel 9,3-4)

Olvasmányok: Mk 5,24-34 és Mt 21,1-11

Szeptember 28.

"Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem?" (ApCsel 9,3-4)

Egyszer, nem is olyan régen egy madarász bácsi temetési igehirdetésére készültem. Sosem fogom elfelejteni azt a vívódást. Felkavart maga az élettörténet és az üzenet. Mert madarásznak lenni nagyon szép hivatás. Felemelõ, tiszta, õszinte. Mint egy kisgyermek mosolya vagy könnyei. Sosem gondoltam addig bele, hogy mennyire fantasztikus is kimenni a természetbe, és figyelni a madarakat. Ahogyan megérkeznek. Ahogyan "megszólalnak", ahogyan repülnek. Ritmusa van a szárnycsapkodásoknak, és dallama, ahogyan énekelnek.
És volt valami hihetetlen felismerés az akkori folyamatban, amolyan katarzis, mégpedig az, hogy a keresztyén élet nagyban hasonlít egy hûséges, szenvedélyes madarász életéhez. Szabadnak lenni, felvenni a teremtett világ ritmusát, felelõsséget vállalni az életért, és az égre mereszteni a szemünket. A tekintetünket. Ahonnan, ahová, ahol - a perspektívánk van.
"Nézz, nézz az ég felé!" - dúdolhatjuk Charlie slágerét rekedtes hangon magunkban, és közben rádöbbenhetünk arra, hogy életünk akkor tart jó irányba, ha komolyan veszi azt a hangot, amely fentrõl jön. A Teremtõtõl. A mennyei hangot. Ahogyan Saul meghallotta, hogy merre tovább, és merre nem, és fel merte vállalni a "pálfordulás drámáját", úgy mi is lehetünk egy új út vándorai. Új életcéllal, új reménységgel. Akik készek válaszolni az isteni kérdésre, és képesek személyes perspektívának tekinteni a krisztusi utat, valóságot és életet.
Fantasztikus evangélium Jézus óta, hogy az égre tekintve nem kell félnünk többé. Onnan jön a szabadítás, ott van az örök hajlék, ahogyan õ maga ígérte, és oda tart az életünk. Bármilyen sûrû nap is áll(t) elõttünk, tekintetünket vessük az égre a mai napon minél többször, hogy egy életre belénk égjen, belénk vésõdjön, hogy mit is jelent a madarász tekintete.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.