Megrendítetted, megrepesztetted a földet. Gyógyítsd be sebeit, mert megindult. (Zsolt 60,4)

Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. (Jn 3,17)

Olvasmányok: Mk 2,1-12 és Ef 4,22-32

Lekció:Mt 9,1-8 2Móz 34,1-10

Igehirdetési ige:Ef 4,17-28

Október 11.

"Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa." (Jn 3,17)

"Az olyan emberek, akik hivatalból kapcsolatba kerülnek mások szenvedéseivel, például bírók, rendõrök, orvosok, idõvel a megszokás következtében annyira megedzõdnek, megkeményednek, hogy még ha akarnának, se tudnának másképpen bánni klienseikkel, mint ridegen és formálisan. E tekintetben semmiben sem különböznek a paraszttól, aki a hátsó udvarában birkát, borjút öl, és észre sem veszi a vért. Márpedig ha a bíró formálisan, lélek nélkül tekinti az egyént, nem sok kell hozzá, hogy egy ártatlan embert megfosszanak minden jogától és tulajdonától, és kényszermunkára ítéljék. Csupán idõ kell hozzá: annyi idõ, amennyi alatt bizonyos formalitásokat elvégeznek - s a bírót ezekért fizetik." (Anton Pavlovics Csehov)
Sok ember érthetõ módon nem szereti a hivatalos ügyek intézését. Riasztó a modern hivatalok átláthatatlansága, érthetetlensége. Bántóan fájdalmas a hivatalnokok ridegsége, közönye és udvariatlansága, ahogy a sokszor életbevágóan fontos ügyeket, kérdéseket kezelik. Természetesen mindig akadnak kivételek, akik emberséges módon, minden részletre kiterjedõ figyelemmel és mély empátiával adnak tájékoztatást és segítséget. Ezeknek a hivatalnokoknak a hivatal hivatás is egyben. Ismerõsen csenghet a visszatérõ és jólesõ mondat: "Igen, emlékszem Önre és az ügyére. Folyamatban van, és figyelemmel kísérem." Az igazi hivatalnoki munka alapja a hosszú távú emlékezet, az udvariasság és a figyelmesség. Nikodémus kérdése Jézus felé saját számára és számunkra is életbevágóan fontos. Sok találgatásra adott okot Nikodémus látogatásának ideje. A legegyszerûbb magyarázat a kézenfekvõ. Ebben a korban ez a napszak volt az, amikor az emberek a fontos dolgaikat intézték fontos és nagy tekintélyû emberekkel. Ez a beszélgetés egy mai értelemben vett hivatalos lelkipásztori beszélgetésnek felel meg, amelyben elhangzik az õszinte, lényegbevágó kérdés, amely mindannyiunk számára a legfontosabb. Az idõs Nikodémus példájából megtanulható, hogy az Isten szerinti emberi bölcsesség nem a válaszok rutinszerû ismételgetésével, hanem a megfelelõ kérdések felvetésével kezdõdik. Jézus válasza különösen a 15. és 16. verssel együtt olvasva a legtömörebb, de legkiteljesítõbb válasz, amit kaphatunk. Jézus küldetése nem az emberiség kárhoztatása. Bár lehet érezni az idõk jeleit, és ha õszintén szembenézünk emberi világunkkal és önmagunkkal, láthatjuk, hogy már régen megérett Isten ítéletére és haragjára. De Isten Fia azért jött, hogy beteljesítse Isten akaratát, hiszen ez felel meg az Úr által teremtett világot teljes egészében megmentõ, üdvözítõ szándékának. Isten egyetemes jellegû, üdvözítõ szándéka hit által valósul meg az emberek életében, a Jézussal való személyes találkozásban.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.