Az Úr vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. (Ézs 58,11a)

Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az õ gazdagsága szerint dicsõséggel Krisztus Jézusban. (Fil 4,19)

Olvasmányok: Jer 19,1-4.10-13 és Jób 42,7-9

November 3.

"Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az õ gazdagsága szerint dicsõséggel Krisztus Jézusban." (Fil 4,19)

Bármim is van, akár fizikai vagy szellemi értelemben, azt Istennek köszönhetem. Nagyon sokáig nem tudtam megérteni, hogy az azonos nyelvet beszélõ, de más országban élõ emberek gondolkodásában miért van ekkora különbség. És még ma is kérdés számomra, hogy az, amit gondolunk, mondunk vagy teszünk, az a Krisztus dicsõségét szolgálja-e.
De rájöttem, hogy rossz a kérdés! Mert az irány teljesen más. Nem alulról felfelé irányuló, hanem felülrõl lefelé, vagyis Isten megjelenése Krisztus által az emberi életben határozza meg szükségleteimet, és a hangsúly nem a fizikai valóságon van, hanem a spirituális síkon.
Mire van igényem? Arra, hogy Isten szeressen, hogy szeretve legyek és szeretni tudjak, mert akkor tudok eleget tenni keresztény faladatomnak, és így tudom igazán kielégíteni igényeimet. Nem beszélve arról, hogy így válik teljessé életem, és rátalálok szerepemre, életem értelmére e földi világban.
Akár úgy is fogalmazhatnék az ige szavaival: Isten betöltötte minden szükségemet az õ gazdagsága szerint. Minden igény, amely nem Istenre irányul, csupán emberi kreáció, amelynek kielégítése pillanatnyi állapot, és máris kezdõdik elõröl, és nem jutunk az egyrõl a kettõre.
Az Istenben a Krisztus megtapasztalása, amely az isteni igény valódi megfogalmazása, elõrehaladó folyamat, azaz kettõrõl a háromra jutunk.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.