Ezékiás átvette a levelet a követek kezébõl, és elolvasta. Majd fölment az Úr házába, és kiterítette azt Ezékiás az Úr elõtt. (2Kir 19,14)

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elõtt. (Fil 4,6)

Olvasmányok: Jer 26,1-3.7-16.24 és Róm 7,7-13

Március 2.

"Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elõtt." (Fil 4,6)

Az aggodalmaskodás a mai ember egyik legáltalánosabb élethelyzete. Állandóan határidõk és elvégzendõ feladatok szorításában, vagy éppen az egészségünkért, megélhetésünkért, szeretteinkért való izgalmak közepette peregnek le napjaink. Ha õszinték vagyunk magunkhoz, rájövünk, hogy a mi saját - egyébiránt Istenre tekintõ - életünket is át- meg átszövik különféle aggodalmak hálói. Talán túlságosan utópisztikus lenne tehát, amire Jézushoz hasonlóan Pál apostol buzdít bennünket: "semmiért se aggódjatok"?
Az igében azonban konkrét kulcsot is találunk a megoldáshoz. Nem kell aggodalmaink rabságában élnünk, legyünk éppen bármilyen élethelyzetben vagy kihívások kereszttüzében. A lényeg, hogy mindig a hálaadás lelkülete járjon át bennünket. A nagy teológus, Eckhart mester szerint ha az egyetlen imádság, amit életünk során mondanánk, annyi lenne, hogy "köszönöm", az is elég volna. Az Isten iránti hála érzésének felkeltése, fenntartása és állandó "gyakorlása" olyan érzelmi és lelki védettséget adhat a keresztény embernek, amit a világ fiai sokszor bevallottan sóváran irigyelnek. A léleknek ez a nyugalma Jézusnak ama békessége, amelyet a világ nem adhat meg nekünk, csak Õ maga. Az élet viszontagságai persze továbbra is hatnak ránk, ám ahogyan szintén Eckhart mester írja: a külsõ emberünk olyan, mint a lengõajtó, míg a belsõ emberünk, mint a mozdulatlan sarokvas.
Istenhez intézett mindennapi fohászaink, kéréseink akkor kerülnek a helyükre, ha azokat szintén a hálaadás lelkületével tárjuk az Úr elé. Persze létezik olyan is, amikor "mélységes mélybõl" kiáltunk az irgalom forrásához. A mindennapos, "szürke hétköznapi" imaéletünk azonban csak akkor nem válik kiüresedett rutinná, megszokássá, önös kéréseink lajstromává, ha azt a hála éltetõ és megelevenítõ levegõje járja át. Hála legyen Istennek a hála ajándékáért!

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.