A keresztnek felső

Ága égre mutat,

Nagy örömhírt tudat:

"Itt van a te utad."

A kereszt két karja a légbe szétszalad,

Rajta sivány kezek tört vért virágzanak:

" Vigyázz: őr a lélek, de a test megszakad,

Kétfelé visz ösvény, s te szabad vagy, szabad."

A keresztnek alsó

Ága fölgre mutat:

" Vesződj:  itt áss kutat,

Lásd benne arcodat."

                                                                     /Weöres  Sándor/

Van Valakim, Ki megbocsát,

ha vétkrzik szegény fejem,

s bajomhoz is megérkezik.

Ha messzire elkóborol szegény szívem.

Szeretete  utolér és visszaviszen oda,

ahol testvérszívek vannak velem,

oda, hova  kerítést von a kegyelem.

Van  Valakim, Ki még soha el nem hagyott,

van Valakim,  Ki úgy szeret, ahogy vagyok.

Hegyek között kis tót faucska szélén                     

magában él egy ősz premontrei.

Fehér a lelke, köntöse s fejére

fehér havat szitáltak évei.

.... 

Hetvenhat éve elfutott folyamként,

mely kincses sziklát görget hangtalan,

kimosta már belőle ami földi

tapadt az ércre: mostan színarany.

 ....

Arany kehely lett áldott életéből,

azzá ötvözte öröm, szenvedés.

Szent bölcsesség borát gyűjtötte benne

s most avval űldoz, mint  aranymisés.

A bánat utcán ballagok, fehér az este holdja,

A hold ma minden bánatát a nánatútra hordja.

A bánatútca két felén kicsinyke, szürke házak,

de bennük boldog és vidám tündérlányok tanyáznak.

A hold az udvarukra hint öröm-esőt aranyból

sía fákra sátort sző, amint a fellegeken barangol.

A boldogságnak városán megy át a bánatutca,

de minden házikón a zár belűlről van becsukva.

A bánatutcán ballagó kopogtat itten, ottan,

de nem mozdul zár és tovább bolyong oly elhagyottan.

Szétteríti már fátyolát az alkony,

FINÁLÉ- hoz lözeledik a felvonás...

Hát hadd múljon el, aminek múlnia kell,

ne is keress  ajtót, maradást,

hisz úgysem találsz, úgy sincs tovább.

Aztán újra és újra várok valamire,

azt hiszem.......a szeretetre.......

de hát a szeretetet csak adni lehet.......

ez a módja annak,

hogy  szétszórva odaadjad,

hogy megsokszorozva majd visszakapjad,

Ha nem is azoktól, akiknek szétosztottad,

hanem másoktól - Isten szívén át -.

Prófécia Kijevből

Ez a prófécia Istentől   ERLO ŚTEGENA testvérnek adatott, mikor konferencián vett részt Kijevben. Ezt a próféciát a testvér orosz nyelvben mondta el, annak ellenére, hogy e nyelvet nem ismerte és soha nem is hallotta. A prófécia így szól :

Tudasd velük, mit mond a Szent Szellem, lehet hogy elfogadják.

A ti   fejeitek felett a Menny áldásainak boltozata van. Én népem, minek az a sok áldozat? Oly gyakran hívjátok az én nevem, jártok az imádság házába és nincs a szívetekben megbékülés, nincs tisztelet, nincs alávetés a Szent Szellemnek?!